Nyúltenyésztés Magyarországon

A hazai házinyúltenyésztés, mint árutermelés az 1960-as években kezdett kibontakozni. A hetvenes évek közepéig szinte teljes mértékben élő állatként került exportra a hazai termelés, döntően Olaszország felé. Ezt követően sorra jöttek létre a korszerű nyúlfeldolgozó üzemek, jórészt olasz importőr cégekkel történt kooperációban. Az alapanyag termelés folyamatosan nőtt, egészen az 1990-es évek elejéig, amikor a magyar termelés meghaladta az évi 35 ezer tonna élősúlyt, azaz a 13 millió db-ot.

Az ágazat termelőinek körében terjed a szervezett termelésre való igény is. 5-6 termelői csoport alakult és kapott részben ideiglenes, részben állandó miniszteri elismerést. E csoportok berkein belül általában egy-egy nagyobb, több ezer anyás vállalkozás és több tucat kisebb, néhány tíz vagy száz anyás vállalkozás működik együtt, általában szövetkezeti formában. A termelői csoportok által elérhető állami támogatás e folyamatot tovább erősítheti. Átalakult az export árualap szerkezete, és jelentősen változott az exportpiacok összetétele is. Míg a 90-es évek elejéig az export 90-95 %-a egész testként került piacra, közel 90 %-ban Olaszországba, addig néhány éve már a teljes volumen fele-kétharmada magasabb feldolgozottságú, darabolt, kicsontozott, csomagolt termékként lépi át az országhatárt. Az olasz piac veszített jelentőségéből, a megtermelt áru növekvő hányada egyéb piacokon - Svájc, Németország, Franciaország, Belgium stb.- talál vevőre. Ugyanakkor a legutóbbi 1-2 évben új piacként megjelent a hazai vásárlói kör is. 2005-ben a magyar piacon mintegy 150-200 tonna nyúlhús elhelyezésére nyílhat lehetőség.

A Nyúl Terméktanács megítélése szerint az ágazat piaci lehetőségei középtávon bíztatónak látszanak, de e kínálkozó lehetőségeket csak a versenyképesség, a hatékonyság jelentős növelésével használhatják ki az ágazat szereplői.